Hogyis tudtunk élni eddig nélküled, nem tudunk betelni sohasem veled.
Kedves kicsi arcod bájos két szemed, mikor reád nézünk mindig ránk nevetsz.
Gondjainkat messzeűzi mosolyod, sosem voltunk eddig ilyen boldogok.
Te nélküled árva volt az életünk, megérkeztél végre drága gyermekünk.

Álmodtunk és álmunk most valóra vált, megadta az élet ezt a nagy csodát.
Áldott kicsi lelked tiszta mint a hó, ilyen csöppnyi szívben, hogy fér ennyi jó.
Hogyha felsírsz néha máris ott vagyunk, csöndes ajkad dúdol, együtt dúdolunk.
Bölcsődet ringatva, símogat kezünk, olyan jó, hogy itt vagy drága gyermekünk.

Mit hoz majd az élet számodra vajon? Hiszente is felnőssz majd egy szép napon.
Te hozzád a sorsod mindig jó legyen, bár csak ne csalódnál soha senkiben.
/:Legyen akkor is szép majd az életed, hogyha egy napon már nem leszünk veled.
Legdrágább-e földön csak te vagy nekünk, szeretünk míg élünk, drága gyermekünk.:/