Akácvirág, akácvirág, de szomorú ez a világ, de árva.
Hiába szép a szerelem nincs orvosság az én szívem bajára.
Volt szeretőm, de már nincsen én meg lassan elhervadok utána.
Úgy hullok az őszi sárba, ahogy a nap bús akácfa virága.

Erdő, erdő sötét erdő, ólmos eső, szürke felhő sirasd el.
Ne törődjön senki az én boldogtalan, megcsalt szegény szívemmel.
Nekem itt már úgy sem lett jobb sirassatok, sírba hullott szerelmek.
Így járnak kik igaz szívvel, holtig tartó szerelemmel szeretnek.:/