Mindenkinek kinálgatom az én drága szívemet,
Ha egy kislány elfogadta, százszor mondta, hogy szeret,
De megunt és a sárba dobott, egyet rá is taposott,
A bolond szív csak akkor is, csak ő érte dobogott.

Öreg anyó megy az úton, haja fehér mint a hó
Felveszi a vérző szívet, százszor mondja, kis bohóc
De újra a sárba dobta, egyet rá is taposott,
Da az a szív akkor is csak, csak ő érte dobogott.

Kinálgattam mindenkinek az én bolond szivemet,
Egy kislány el is fogadta, százszor mondta, hoy szeret.
Megunta a sárba dobta, egyet rá is taposott,
A bolond szív még akor is csak ő érte dobogott.

Öreganyó jött az utcán, haja fehér mint a hó,
Felvette a vérző szivet, ne szenvedj te kis bohó.
Ölelgette betakarta, könnyes szemmel ráhajolt,
Édesanyám menyországból földre szállott lelke volt.