A babám A börtönnek az ablaka A Brassai kávéházban A csitári hegyek alatt régen leesett A faluban a legárvább én vagyok A földvári fogolytábor A Hargita alján lakom én A Hargita fenyves alatt de sok virág nyílik A Hargita fenyves erdő aljában van egy kis haz A hargitai fenyves erdő A kis kertünk nem is régen tele volt virággal A legszebb virágom a szép fehér rózsa A malomnak nincsen köve A Vargáék ablaka Adj uram Isten Ahol én elmegyek Aki rózsát kap Alkony borul a pusztára Amikor majd én nem leszek Anyám, anyám Arany cipő Az a sárga liliom Az árgyélus... Az éjjel én Az én ajkamról már Az én bánatom már Az utcátok csupa illat Azt hallottam a nagymamámtól Azt mondják, hogy tifelétek Áll a hajó a Balaton vizében Álmaimban Árva magyarnak születtem Árvalányhaj Badacsonyi nyárfák alatt egymagamba járok Barna Jancsi Barna kislány kisétál a temetőbe Bálványos vár Bánatosan zeng a madár Besoroztak, sej, haj... Beteg az én édesanyám Bimbóhasadáskor láttalak először Bíró uram Brassó felől Búcsúzom tőled szép szerelmesem Bugaszegi himnusz Bujdokolva járok Bujdosik az árva madár Búra, bánatra születtem Cigánymix Csillagos nyári éjjen Csonka Magyarországnak a délkeleti táján Darumadár útra... De szeretnék De szeretnék az erdőben... De szeretnék hajnalcsillag lenni De szomorú ember lettem Deres már a határ Deresedik már a hajam Édesanyám adjon Isten jó estét Édesanyám engemet kis koromba Édesanyám kösse fel a kendőt a fejére Édesanyám lelkem Édesanyám miért szültél volt Édesanyám mondta nékem Édesanyám nem bírok elaludni Édesanyám rózsafája Édesanyám te jó asszony Égbe nyúló hegyek alján, Elátkozom ezt a cudar világot Elhagyott az asszony Elkerül, mert szegény vagyok Elmegyek az életedből Elment az én rózsám, idegen országba Élt egy barna hajú lány Elvesztettem kis pej lovam Én kedvesem Én úgy szeretek részeg lenni Énnálam egy boldog óra nagyon ritka vendég Erdő szélén de magas Eresz alatt fecska fészek Esik az eső Esik eső Esik eső, esik Este van már Este van, este van Este, este, de szerelmes kedd este Esteledik a faluban haza kéne menni Északkelet felől Ezrével terem a fán a meggy Ezt a kerek erdőt járom Ezüsttükrös kávéházban Fakó lovam lába nyomát Falu végén Fehér selyem csipkés szélű Fekete tyúk mind megette Felhangzott a szó Felsőlok bé van kerítve Felsütött a hold sugara Felszántatom, felszántatom Felülről fúj az őszi szél Fenyő, fenyő, jaj de magas fenyő Fenyőkútnak... Fiumei kikötőben... Fújja a szél a Hargita hegyet Göndör a hajam Gyere Bodri kutyám Gyergyón a szél Gyertek székely fiúk Gyöngyvirágos kis kertembe Ha kimegyek a temető mély árkába Ha nagyon feszítik, elszakad a húr is Ha szívedbe zárnál Halvány őszi rózsa, ha tudnál beszélni Haragszik az édesanyám hogy én megházasodtam Harangoznak a mi kis falunkban Hargitai fecskemadár Házunk előtt Házunk előtt folyik el a Homoród Hegyek, völgyek mögött állok Hej búra termett idő Hej ez a kislány Hej fellegek, fellegek Hej Rigó Hervad az a rózsa Hervadnak már a mezők virága Hideg sincsen Hogy mondjam meg néked Hol van az a nyár Holnap ki tudja holnap látsz-e még Horthy Miklós beérkezett Erdélyország közepébe Horthy Miklós udvarába áll egy terebélyes diófa Hull a levél, múlik a nyár Huszárosan vágatom a... Ibolya szál Iciny, piciny mézes szívet Icipici muskátlinak Ide mellém szőke cigány Ífiúságom telik el Illa berek Ilyennek képzellek téged Indul a csatába egy ifjú vitéz Isten veled falum Iszik az uram Jaj de bajos a szerelmet titkolni Jaj de magas, jaj Jaj de széles Járogatom a falumat Jegenyefán fészket rak a csóka Jőnek, jőnek, hogy vigyenek Jó az álmodozás Jó estét Jól tudjátok Juhász voltam Katonadal Katonának kell menni a legénynek Katonának nem jó lenni Kár valakit visszahívni Kárpátalján Kék a kökény zöld a petrezselyem Kéket nyílik a nefelejcs Keresek egy csendes zúgot Kiballagok a vasúthoz Kicsi fehér meszelt szoba Kicsi madár Kidőlt keresztfának Kiiszom a pálinkát Kimegyek a hegyre, benézek a völgybe Kint a pusztán Kint lakom én Kisperjésen Kis Gizácska Kiskoromban szolgaságra jutottam Kit sirat a fecskemadár Kocsmáról kocsmára járok Kolozsvári kiskertekben Könnyek nélkül élni könnyebb Körös-körül borús az ég alja Körösfői Látod-e babám azt a száraz nyárfát? Látod-e babám látod Lehullott a rezgőnyárfa levele Lehullott a rózsalevél Lekaszálták már a rétet Lement a nap a maga járásán Lent a Duna mentén Lila krizantémok Lombja vesztett erdő mélyén Lövétei halastó Lövétei halastó, halastó Madárka, madárka Magas jegenyefán Magyarország környes-körül Maradj még Marosszéki piros páris Már mikor én 18 éves voltam Még az úton lefelé... Megállok a keresztútnál Megérett a piros alma Megfordítom kocsim rúdját Megszólalt a bolond szívem Megyen már a hajnalcsillag lefelé Messze, messze Csíkországba Messze-messze Csíkországban Miért múlik el minden Miért van, az hogy néha-néha fáj a szív Mikor idegenbe Mind azt mondják ezt a kislányt, vegyem el Mind elnyíltak Minden nap Minden piros fehér rózsát Mindenkit elfelednek egyszer Mindig az a perc a legszebb perc Mondd meg ha nem szeretsz már Most jövök Gyuláról Nagyalmási sudár torony Nagyfalusi halastó Nagyfalusi lányok tyúkot ültettek Nagyfalusi sugár torony de magas Nagyfalusi torony Nagymama mesél Napom, napom édes napom Nádfödeles kulipintyó Ne dalolj már fecskemadár Ne hallgass az emberekre Ne várj hiába Nehéz volt, míg vártalak, Nékem nem volt tavaszom Nem bírok én a szívemmel Nem hallottam soha ily bús harangszót Nem hiszem, hogy mégegyszer is Nem loptam én... Nem megyek én vasárnap a prédikációra Nem tudom, hogy szeretem-e? Nem vagyok én oka semminek Nem vagyok én senkinek sem adósa Nem vágyom a csókod után Nézd milyen szép Nincs a földön olyan ember Nincs szebb virág Oda van a virágos nyár Odakint búcsúzik a nyár Októbernek elsején Öreg idő, szálló idő Orgonavirág Orosz frontról Ott a hol a Maros vize Óh bujdosó székely Óh én szegény kis madár Piciny szegfű Piros pipacs búzavirág nyílik kint a réten Piros Pünkösd napján Rá, rá, rászállott Rácsos kapu rácsos ablak Ráncosképű öregasszony Remény nélkül szeretlek én tégedet Repülj madár, repülj Ritka az a búza... Rózsa, rózsa, rózsalevél Rózsacsokrod már Rózsát tűzök a hajadba Sárga kavicsos Sárgul már a fügefa levele Sej, haja, haja Szabad a madárnak Szabad a madárnak ágról-ágra szállni Szánt a babám Száz szál piros rózsát Százados úr Szegény vagyok árok partján, születtem Szegény vagyok szegénynek, születtem Szegény vagyok, nem tehetek róla Székely asszony Székely Himnusz Szép a rózsa háromnapos korában Szép asszonyom Szeretem a kertet Szeretnélek újra Szivárvány havasán Találkozunk Tábortűznél holdvilágos éjjel Távol van a kicsiny falum Te akartad hogy így legyen Te csaltál meg nem én téged Te gyújtottad a szívemet lángra Te vagy nékem az, az asszony Tegnap se ragyogott több csillag az égen Tele van a város akácfavirággal Temető kapuja Tenyeremen hordom Teremtett az Isten Tisza menti kanyargónál Tiszta búzát öntöttem Töltik a nagy erdő útját Túl a vizen Túr a disznó Tüzérnek soroztak Tűzpiros virág volt Udvarhelyi kaszárnyának Udvarhelyi sugár torony Udvaromon van egy kerek eperfa Újra vége van egy esztendőnek Ünnepnap van nálunk Vadvirágos erdőszélén Valahol a Hargitának vadvirágos alján Valahol egy kisfaluban Valahol esküszik egy szép barna lány Valaki a boldogságát pezsgő mellett siratja Valamikor éjféltájban Valamikor fehér rózsa Van aki vár Van egy lovam Van egy székely asszony Van egy szőke asszony Van nékem egy imakönyvem Van nékem egy rettenetes szokásom Vásárhelyi sétatéren Vedd elő az imakönyved Vénylánysirató Vesd meg anyám az ágyamat